Alapvető élelmiszerünk, nap mint nap használjuk, fogyasztjuk, az életünk gyakorlatilag elképzelhetetlen nélküle. A boltok polcain rendkívül széles kínálat áll rendelkezésünkre, olyannyira, hogy könnyű elveszni a hatalmas választékban.

Melyik típusú liszt mire használható? Hogyan? Melyiknek jobb az élettani hatása? Melyik gluténmentes? Mi az a glutén? Melyik gyors, illetve lassú felszívódású? Melyik az egészségesebb?

Kérdés, kérdés, és még több kérdés. Ezekre a kérdésekre próbálok meg röviden (???) válaszolni, illetve a különböző lisztetek a helyükre rakni.

Ebben a bejegyzésben a glutént tartalmazó lisztekkel szeretnék foglalkozni. 

A glutén egy fehérje, ami a legtöbb gabonafélében megtalálható. A gluténérzékenységben szenvedők szervezete nem tolerálja ezt a fehérjét, és ellenanyagot termel, ami súlyos emésztőrendszeri tünetek vált ki. Ezért a gluténérzékenyek kis mennyiségben sem fogyaszthatnak gluténtartalmú lisztekből készült ételeket, élelmiszereket.

I. Finomlisztek

Gyors felszívódású szénhidrátok. Hirtelen, nagy mértékben megemelik a vércukorszintet, amire a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulin kibocsátással válaszol. Ennek következtében a magas vércukorszint hirtelen leesik, és farkaséhséget okoz.

1. Búzafinomliszt

Leggyakrabban használt lisztfajta, minden háztartásban megtalálható. Apró szemcseméret, és alacsony korpatartalom jellemzi. Héjrészt nem tartalmaz. Jól nyújtható, formázható ízletes tészták készíthetők belőle.

2. Búzarétesliszt

A búzaliszttől csak szemcseméretében (durvább, nagyobb) tér el.
Elsősorban kenyerek készítéséhez használják, finomliszttel keverve, általában fele-fele arányban.

3. Búzakenyérliszt

A búza finomszemcsés őrleménye, amely kis mértékben finomszemcsés héjrészt is tartalmaz. Kenyerek készítéséhez használják.

4. Durumbúzaliszt

Finomszemcsés őrlemény, amely héjrészeket is tartalmaz. Magas fehérje,- és sikértartalom jellemzi, ezért kiváló tészták készítéséhez. 

5. Fehér tönkölybúzaliszt

A közönséges búzánál magasabb a vitamin,- és ásványi anyag tartalma. A búzaliszt teljes egészében helyettesíthető tönkölyliszttel. 

6. Rozsliszt

Vitalizáló hatású, B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban gazdag gabonaféle. Alacsony sikértartalma miatt célszerű más lisztekkel keverni.

II. Teljes kiőrlésű lisztek

Lassú felszívódású szénhidrátok. Nem okoznak komolyabb vércukorszint-ingadozást, hosszabb időre eltelítenek, rostban gazdagok. Kiegyensúlyozottabb és hosszabb energiaszintet eredményeznek.

1. Teljes kiőrlésű búzaliszt

A búzaszem minden alkotórészét tartalmazza, a csírát és a korpát is. A csíra vitaminokban,- és ásványi anyagokban gazdag, a korpa pedig kiváló rostforrás. 

Önmagában, vagy más lisztekkel keverve is alkalmazható, de fontos szem előtt tartani, hogy ízében és állagában jelentősen eltér a hagyományos finomliszttől. A tészta színe sötétebb, tömörebb lesz, és valamivel több nedvességet fog felvenni. 

2. Graham búzaliszt

A teljes kiőrlésű búzaliszttől csak szemcseméretében (nagyobb) tér el. Elsősorban más lisztekkel keverve használják.

3. Teljes kiőrlésű rozsliszt

A rozs minden alkotóelemét tartalmazza. Önmagában használva élvezeti értéke rendkívül alacsony, de más lisztekkel keverve (pl: búzafinomliszt) kiváló rostforrás.

4. Teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

Teles kiőrlésű búzaliszt helyett használható.

5. Alakorliszt

Az alakor a legősibb, termesztett búzafajták egyike, és kiemelkedő rosttartalma miatt ajánlott a fogyasztása. 

6. Zabliszt

Más gabonafélékhez képest kevesebb keményítőt tartalmaz, és emellett jelentős fehérje,- és rosttartalommal rendelkezik. Sütéshez, főzéshez egyaránt jól használható, akár önmagában is.

Fontos! A zabliszt nem azonos a zabpehelyliszttel. A zabliszt a nyers zab őrlése során keletkezik, míg a zabpehelyliszt pelyhesítési eljárással készül.

III. Korpák, darák, pelyhek

1. Búzakorpa

A búza őrlésekor keletkező melléktermék, terméshéj, és csírarészekből áll. Lassú felszívódású szénhidrát, kiváló rostforrás. 

Fogyaszthatjuk joghurtba, müzlibe keverve, kis mennyiségben tésztákhoz is adhatjuk.

2. Búzadara

Búza magbelsőjének nagy szemcsés őrleménye.

3. Zabkorpa

Nyers zab őrlésekor keletkező melléktermék, alkotóelemei a zabszem héj,- és csírarésze. Lassú felszívódású szénhidrát. Magas rosttartalmú, felhasználása a búzakorpához hasonló.

4. Zabpehely

Pelyhesítési eljárással állítják elő, további feldolgozással zabpehelyliszt készíthető belőle.

Lassú felszívódású szénhidrát. Felhasználása rendkívül széles körű, sütemények, kásák, müzlik alapanyaga.

IV. Lisztkeverékek

1. Süteményliszt

Elsősorban piskóták készítéséhez ajánlom, mert igazán itt látható a különbség a hagyományos finomliszthez képest. A süteménylisztet kiemelkedően magas sikértartalmú búzafajtából állítják elő, és az átlagosnál finomabbra őrlik. A tészta szellősebb, magasabb lesz, és könnyebb lesz vele dolgozni.

2. Pizzaliszt

Vagy más néven 00-ás liszt. Nincs egységes szabályozás, hogy mit is nevezünk pizzalisztnek. Mindenki gyártó másra esküszik. Van, aki külön, erre a célra kifejlesztett búzafajtát használ, van, aki a megőrölt lisztet többször átszitálja, és van, aki különböző lisztkeverékeket használ. Egy biztos, mindenki a tökéletes pizza megteremtésére törekszik, szóval mi (fogyasztók) csak jól járunk.

Nagyon köszönöm, hogy elolvastad ezt a kicsit sem rövid bejegyzést. A következő részben a gluténmentes liszteket veszem sorra, szeretettel várlak vissza.

Niki