Nem sikerült a süteményed, és el vagy kenődve? Ne szomorkodj, nem történt semmi, nincs itt a világvége! Mindenkivel előfordul. Van, amikor nem sikerül, ez benne van a pakliban. 

Én épp tegnap jártam így. Mézes puszedlit (imádom) szerettem volna sütni, ami valljuk be, nem a világ legbonyolultabb süteménye. Előző években is készítettem már, de nem voltam vele teljesen elégedett, ezért most új receptet kerestem. Bújtam az internetet, elővettem az újságjaimat, könyveimet, sok receptet elolvastam, és végül kiválasztottam egyet, ami nagyon ígéretesnek tűnt.

Tudni kell rólam, hogy a recepteket inkább útmutatásként kezelem, és szeretek itt-ott alakítgatni, módosítgatni rajta. Na, ebben az esetben ez elmaradt, mindent a recept szerint csináltam. Olyan egyszerűnek tűnt az egész, gyorsan összerakom, megsütöm, és egy óra múlva már ehetem is. Háát, egy nagy frászt! Bekapcsoltam a sütőt, szépen kimértem az alapanyagokat, megformáztam, tepsibe tettem és be a sütőbe. Már sütés közbe láttam, hogy ez nem az igazi, de reménykedtem benne, hogy legalább az íze jó lesz. De nem. Ilyen rosszat, nem is emlékszem mikor ettem utoljára. Liszt és szegfűszeg ízű volt egyszerre, a cukor kiült a tetejére, és ráadásként, amikor kihűlt, kemény lett, mint a kő. Nem ez az ideális állapota az biztos. 

Az én esetemből is látszik, hogy ha mindent a recept szerint csinálsz, az sem garancia a sikerre, mert van, hogy maga a recept sem jó. Ilyenkor nincs mit tenni, le kell nyelni a békát. És legközelebb újra nekilátni. Na, nem ennek a receptnek, hanem egy újnak. Én sem adom fel, keresek, kísérletezek tovább, mert hiszek benne, hogy a végén megtalálom a tökéletes puszedli receptet :) 

Mert vannak kudarcok, csalódások, de sütni mégiscsak NAGYON JÓ!!!!

Köszönöm, hogy elolvastad, és szeretettel várlak vissza! 

Niki