Ma a leggyakrabban használt műveleteket szeretném bemutatni, amiket a receptek nem részleteznek. Van amelyikről már írtam is, de talán a legjobb, ha egyben megtalálható az egész. 

Elsősorban a saját tapasztalataimra támaszkodom, és ez nem biztos, hogy minden esetben megegyezik az általános (szakmai) leírásokkal. De nekem működnek, szóval nyugodt szívvel tudom ajánlani neked is.

1. Tojás szétválasztása

A művelet lényege az, hogy a tojásfehérjét elválasszuk a tojássárgájától, lehetőleg úgy, hogy a fehérjébe ne kerüljön sárgája.

Erre aztán rengeteg technika, trükk, eszköz létezik már, hogy hogyan is kéne ezt sikeresen végrehajtani. Szerintem nincs egy tuti módszer, próbálj ki bátran párat, és meglátod neked melyik válik be a legjobban. Én leírom azt, amit én használok, ha tetszik próbáld ki ezt is.

Menete:

1. Mielőtt nekikezdenénk készítsük elő a tojásokat és kettő tálat, egyet a fehérjének és egyet a sárgájának.

2. Első lépésként meg kell törnünk a tojást, minél közelebb a közepéhez. Ez úgy történik, hogy egy határozott mozdulattal, mondjuk a konyhapult sarkához, ütjük, amíg megreped, vagy akár egy késsel is megtörhetjük.

3. Ezután helyezzük a tojást  a fehérjés tál fölé, és a hüvelykujjainkat a repedésbe helyezve válasszuk kétfelé a tojást.

4. Kezdjük el a tojássárgáját az egyik részből a másikba csúsztatni, amíg az összes fehérje a tálba nem csorog. Ha ez megtörtént tegyük a sárgáját a megfelelő tálba, és készen is vagyunk.

Hibaelhárítás! Ne aggódj, ha a fehérjébe sárgája is került, mindenkivel előfordul. Ebben az esetben fogj egy kanalat, és halászd ki a sárgáját a fehérjéből, és minden megy tovább, mintha mi sem történt volna.

2. Tojásfehérje felverése

A művelet lényege, hogy a folyós tojásfehérjéből kemény habot kapjunk, úgy, hogy levegőt juttatunk bele. 

Ahogy én csinálom (nagymamámtól így tanultam):

1. Készítsük elő az eszközöket, alapanyagokat. Szükségünk lesz egy robotgépre, vagy egy kézi mixerre, egy tálra a fehérjével, és egy pici (kb. egy csipet) sóra. Én kézi mixert használok, és műanyag tálat (ez még fontos lesz!)

2. A pici sót adjuk a fehérjéhez és kezdjük el verni, a legmagasabb fokozaton. A só azért kell, mert így keményebb lesz a hab. 

3. A habunk akkor lesz kész, amikor besűrűsödik, és elkezd fodrozódni a teteje, a habverő nyomai határozottan látszanak.

+1 Én úgy szoktam leellenőrizni, hogy elég kemény-e, hogy a tálat fejjel lefelé fordítom, és ha a hab nem mozdul, akkor tökéletes. Ezért fontos a műanyag tál, mert a rozsdamentes/üveg tálak estében, az edények anyaga miatt csúszkál a hab.

Hibaelhárítás! Itt sajnos rossz hírem van, ha nem lett elég kemény a hab, vagy túlvertünk, nincs más opció, mint az újrakezdés.

3. Tejszín felverése

A folyamat lényege szintén az, hogy levegőt juttatunk a tejszínbe, ami ezáltal kemény habbá alakul.

Fontos, hogy mindenképp habtejszínt használjunk, amit ne keverjünk össze a főzőtejszínnel. Ha nagyon kezdő vagy és biztosra szeretnél menni, akkor a boltokban készen is meg tudod vásárolni, de azért az otthoni az igazi.

A habverés menete megegyezik a tojásfehérje felverésével.

Jó tanács! Jobb állagú habot kapunk, ha a tejszínt hűtött állapotában verjük fel.

Tipp! Ha a tejszínhabot formázni szeretnénk érdemes habfixálót használni, mert keményebb, jobb tartású habot kapunk így.

4. Csokoládéolvasztás

A szilárd csokoládét vízgőz fölött megolvasztjuk, hogy folyékony halmazállapotúvá váljon. Azért van szükség a vízgőzre, mert közvetlenül a tűzhelyen megégne a csokink, még mielőtt elolvadna. 

Menete:

1. Készítsük elő az eszközöket, alapanyagokat. Szükségünk lesz egy lábasra/fazékra, kevés vízre, egy hőálló tálra (ami illeszkedik a lábasba/fazékba), egy fakanálra és magára a csokoládéra.

2. A lábasba/fazékba öntsük bele a vizet, és tegyük fel a tűzhelyre melegedni, közepes lángon/fokozaton.

3. Tegyük a lábas/fazék tetejére a hőálló tálat, és tördeljük bele a csokoládét. Ha időközben a vizünk felforrt, vegyük vissza a lángot/fokozatot, mert lökdösheti a tálat. 

4. Időnként keverjük meg, és amikor már teljesen felolvadt a csoki, el is készültünk vele.

Jó tanács! Amikor leveszed a tálat a lábasról, töröld meg az alját, nehogy a víz belecsepegjen a süteménybe.

5. Tűpróba

Tűpróba egy jó módszer arra, hogy megállapítsuk (még sülés közben), hogy a sütemény belseje megsült-e, vagy sem. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a sütemény külseje, szélei már szépen megsültek, de a közepe még nyers.

Menete:

1. Szükségünk lesz egy  fogpiszkálóra/hústűre/hurkapálcára, vagy bármi ezekhez hasomlóra. A lényeg, hogy a sütemény közepébe/legvastagabb részébe tudjuk szúrni, és ne hagyjon feltűnő nyomot.

2. Húzzuk ki a sütőből a tepsit (nem kell feltétlenül kivenni), és szúrjuk a fogpiszkálót a közepébe, vagy ahol a legvastagabb.

3. Majd húzzuk ki. Ha a fogpiszkáló ragacsos, akkor a süteményünk még sületlen. Ha tiszta maradt, akkor már ki is vehetjük a sütőből, mert elkészült.

Tipp! Ha a sütemény külseje már megsült, de a belseje még sületlen, akkor vegyük vissza a sütési hőmérsékletet, és le is takarhatjuk alufóliával, hogy a teteje ne süljön tovább.

Ha bármi kérdésed van, nyugodtan fordulj hozzám, segítek ha tudok.

Köszönöm, hogy elolvastad, és szeretettel várlak vissza.

Niki