Minden héten elkezdem és minden héten elbukom. Minden vasárnap elhatározom, hogy holnaptól nem eszem édességet, csokit, cukros dolgokat, és minden hétfőn bűntudattal nézem az üres csokipapírt, vagy a megevett süti hűlt helyét a tányéron. De miért? Tényleg így kell éreznem magam?

A válaszom egyértelműen nem. És nem is fogom. 

Nem fogom rosszul érezni magam amiatt, hogy a barátaimmal elmegyek sütizni, fagyizni. Élvezni fogom a társaságukat. 

Nem fogom rosszul érezni magam amiatt, hogy ünnepekkor minden sütiből eszek. Örülni fogok, hogy a szeretteimmel lehetek és hálás leszek, hogy vannak nekem.

Nem fogom rosszul érezni magam, amikor egy rossz nap végén jégkrémet eszek. Akkor igenis jót tesz a lelkemnek, és egy kis örömöt csempész a napomba.

Nem fogom rosszul érezni magam, amikor bevásárláskor, az alma mellé, egy csoki is becsusszan. 

Nem fogom rosszul érezni magam, amikor a reggeli zabkása helyett nutellás palacsintát eszek.

Nem fogom rosszul érezni magam, amikor az étteremben desszertet is rendelek.

És tudod miért nem?

Mert a mértékletességben hiszek. Eljárok edzeni, odafigyelek az étkezésemre, és úgy gondolom, tőlem telhetően mindent megteszek az egészségemért. És ebbe néhány szelet süti, csoki is belefér.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a kis szösszenetet. Szeretettel várlak vissza.

Niki